2010. április 14., szerda

Vélemény: A HTC is saját operációs rendszert szeretne?

Aki figyelmesen követi az okostelefonpiaci történéseket azt nyilván nem lepi meg a ma ismét erősödő, és több portálon publikált információ, miszerint a HTC saját operációs rendszeren töri a fejét. A mostani pletyka egy Bloomberg interjú nyomán indult, de egyáltalán nem újkeletű. Már tavaly nyáron mind Florian Seiche (a HTC EU vezetője), mind Peter Chou (CEO) arról nyilatkozott, hogy a Sense UI-val garantált felhasználói élményt nem egyedileg a Windows Mobile vagy az Androidos rendszerekre tervezték, hanem minden platformon elérhetővé akarják tenni. Majd -igaz egyelőre szépen csendben- de a HTC Smart telefonon is elindult a Sense UI (azaz így hívják, de nam ugyanaz), egyelőre a Qualcomm, elsősorban "feature phone" készülékekhez tervezett BREW operációs rendszerén. De miért is ne csinálna saját operációs rendszert a HTC? Ha a Nokia, a RIM vagy a Samsung (Bada) megteheti, a HTC is láthat ebben fantáziát! Tegyük gyorsan azt is hozzá, hogy a fantázián túl azért többről van itt szó. Nézzük meg mik azok az érvek és tények, melyek egy új és saját kezelésben lévő mobil operációs rendszer mellett szólnak, illetve szólhatnak:
  • A HTC 1997 óta folyamatosan építkezik, hol gyárat, hol technológiát, hol piacot fejleszt, többnyire látványos lépésekkel megy az ingerküszöb fölé (pl. a mostani növekedési ráták alapján a Nokia még mindig nem tudta annyira megdolgozni az US piacokat, mint a HTC 1-1,5 év alatt). Az évek során rendkívüli tudást is integrált, jelentősebb vásárlásai közé pl. a PocketPC érában már kiugró IA Style  tartozik (2003-ban építették a szervezetbe). E fejlesztőcsapat dolgozik azóta is számtalan egyedi HTC-s alkalmazáson,  talán a Sense UI is ezen innovátoroktól indult, és erre a részlegve építkezve talán nyugodtan lehet akár önálló operációs rendszert építeni.
  • Azt gondolom, hogy a gyártó szaktudása megkérdőjelezhetetlen, ahogy a Windows Mobile készülékek sem léteznének nélküle, úgy az Android sem tartana ott, ahol most. Ezekben a kooperációkban, vagy éppen a korábbi OEM/ODM kapcsolatokban is a HTC, mint gyártó és eladó szorosan együttműködve dolgozik az Android vagy a Windows Mobile, esetleg a BREW felelőseivel azért, hogy akár az alap operációs rendszer képességeit a vélt vagy valós vásárlói igényekhez igazítsák, akár saját ötleteket vigyenek a rendszerbe/készülékbe. Nem egy esetben pedig olyan újdonságokat találnak ki, melyet nem feltétlenül szerencsés megosztani még az operációs rendszer gyártójával, hiszen ezzel "felhúz" más gyártókat is. Ha saját erőből, saját szabadalomként építene be egy saját operációs rendszerbe vonzó újdonságokat, talán támadási felületet is kevésbé adna, és sikeres is lehetne. Függetlenül attól, hogy már esetleg nem áll mögötte a Microsoft vagy a Google marketing-ereje.
  • Szakmai elemzők évek óta azt állítják, hogy a Nokia, a RIM vagy az Apple, azaz a világ 3 vezető okostelefongyártójának sikeressége pontosan ott is keresendő, hogy nem engedték szabadon a fejlesztéseket, kontrollált forráskóddal, megbízható hardveren építkezve és limitált külső-fejlesztési lehetőségekkel érték el azt a szintet, ahol most tartanak. Az is bebizonyosodni látszik, hogy nem feltétlenül rossz ez a viszonylagos zártság, sőt az Apple Appstore óta tudjuk, hogy nem feltétlenül jelent problémát az sem, hogy egy adott telefonon éppen nincs fájlkezelő. Elég lehet már pusztán az az ígéret is, hogy ha a gyártó engedélyezi, akkor majd lesz. E koncepción továbblépve az Android Market már valamivel szabadabb, mégis hihetetlenül jó, hogy van. Viszont már most is sok esetben probléma, hogy a Market nem minden alkalmazása érhető el minden modellen, miközben az Apple vevői még az 1-2 éven belül vett mobiljukra is mindent le tudnak tölteni és ez a könnyen elérhető tudás is érték. No de az is lehet, hogy a saját operációs rendszer+saját 3-4000 alkalmazás is elég lehet a felhasználónak, ezt majd talán a Bada teszteli először. És lehet, hogy a HTC is kijön vele?
  • Az okostelefon nem PC. Sokszor és sokan próbáltak már hasonló analógia mentén építkezni, mint a PC piacon, de úgy tűnik, hogy az itteni sokszereplős modellek még összetettebbek. Itt mindenki befolyásol mindent. Pl. a HTC példájánál maradva a Chipgyártó emberei, az Operációs rendszer fejlesztőivel és HTC mérnökeivel a  HTC értékesítőinek impulzusaira alapozva is lépnek, miközben ez utóbbi csapat nagyon függ a mobilszolgáltatói eladásoktól! Rémesen összetett, hogy mennyi-mennyi érdeknek kell megfelelni, miközben nyilván a fő érdek elég egyértelmű: kellő pénzt termelni a tulajdonosoknak :). Tulajdonképpen egy saját kezelésben lévő és sikeres operációs rendszer egyszerűbb egyeztetésekre is jogosíthat.
  • Végezetül elértünk oda, ami talán már kicsit a jövőbe visz, oda, hogy hogyan is és mire is fogjuk használni okostelefonjainkat (azon kívül, hogy mindenre). A Windows Phone 7 bejelentései, az Apple Appstore, a Google stratégiája, az állítólag eladó Palm és a tavaly durranásnak kikáltott webOS, de még a Samsung saját operációs rendszere a BADA is egyazon koncepcióra építkezik. Van a felhasználó, akit manapság sikerült többnyire jól körülírható skatulyákba gyömöszölni és van a net a maga nagyságával. Nem feltétlenül rossz értelemben kell ezt a skatulyát érteni, egyre kristálytisztábban ugyanazt marketingeli minden gyártó, akármilyen operációs rendszeren is dolgozik: A levelezés, megosztás, közösségi alkalmazások, képek, videó, mp3, netezés, alkalmazásbolt, navigáció/LBS körön belül mozog többnyire mindenki. Nyilván lesz majd egyszer mobilfizetés és egy-két újabb killer-alkalmazás, de összességében már most jól kialakult és talán már tömegek számára vált szimpatikussá az a szolgáltatáscsomag, amit ma egy okostelefonokra épített mobil operációs rendszer alapértelmezetten kínál. Egyik oldalon van tehát az, amit régen mondjuk menürendszernek hívtunk, kiegészítve jól működő letöltési lehetőségekkel. A másik oldalon pedig ott van az internet, ahol minden információ és tudás, azaz szoftver vagy éppen kapcsolat keletkezik. Egyes operációs-rendszer gyártók jó nagy szeletét kontrollálják is az Internetnek, mások talán nem, de egyelőre azok, akik kontrollálják, még ingyen adják a hozzáférést, de lesz-e majd olyan kor, amikor fizetni kell érte? És ha pl. a Google/Ms bizonyos szolgáltatásaiért fizetni kell, eladható lesz-e az a vas? Vagy kell egy saját rendszer, amin a másik oldal is kevésbé kontrollált/kontrollálható?
A fenti helyzetben tehát eljutunk oda, hogy talán már egyre kevésbé fontos az, hogy a mobil operációs rendszert hogyan nevezzük, hiszen lényegében bármelyiknek a segítségével könnyedén elérjük a kedvenc internetes szoftver/szolgáltatáshalmazunkat. A nagy kérdés talán az, hogy a HTC vagy a Samsung, vagy éppen az Apple képes-e a hardvereladások kedvéért még tovább lépni, lesz-e megfelelő megtérülése, vagy másként nézve vonzóbbá teheti-e készülékeit azzal, ha -most divatos kifejezéssel- saját "felhőt" is épít? Persze az is lehet, hogy a következő lépés még inkább csak arról szól, hogy az egyre bonyolódó operációs-rendszer/beszállítói/mobilszolgáltatói kapcsolati hálóból a függetlenség is egyfajta kivezető út, ezért kell saját operációs rendszer a HTC-nek is.

2 megjegyzés:

  1. Meggyőződésem, hogy nem poén kimaradnia a HTC-nek se a MS, se az Android vonalból. Inkább lehet célja egy Palm-mal a hóna alatt egy halom szabadalmi joggal (lásd Beatles jogok anno Jacko-nál), vagy/és lehet még a célja az, hogy a kevésbé okos telefon szegmensben saját rendszere legyen, ahol a userek különösebben semmit nem vesznek, csak MMS-ben letöltött csengőhangot. Ez utóbbi a reális szerintem.

    VálaszTörlés
  2. Hasonlóan gondolom. Induláskor bizonyosan nem akarja egyik kapcsolatot sem felrúgni. Ahogy a Samsung, úgy a HTC is lehet, hogy egy egészséges arányt akar majd kiakalítani az alkalmazott op rendszerek közt, hogy senki felé se legyen kiszolgáltatva.

    Persze ha lesz egyáltalán ilyen operációs rendszer.

    VálaszTörlés