2010. június 17., csütörtök

RE: Rootoljak, vagy ne rootoljak?

Android rootolás témakörben "ajánlott olvasmányt" jelentetett meg a Technet. Mindenkinek ajánlott végigolvasni, megérteni, milyen előnyökkel járhat egy Androidos okostelefon rootoolása.
Annak ellenére, hogy valóban érdekes és élvezetes írás, néhány ellenérvet sem árt kiemelni. Jómagam többször hangoztattam, miért vagyok a rootolás ellen, így talán a pozitív és a negatív érvek egymás mellé rakosgatásával mindenki eldöntheti, hogy igazán akarja-e. Igyekszem tehát összefoglalni a Techent írása kapcsán az ellenérveket is.
  1. Elsők között említi a cikk is, hogy a hozzá nem értés bizony nagy úr manapság. Naponta találkozni olyan érdeklődővel, aki igazából nem ért a művelethez, utánaolvasni sem nagyon hajlandó a témának, mindössze a "rózsaszín" leírásokban olvasottak alapján "akarja" ezt a funkciót is. A Technet pontosan jól leírja, hogy bizony ilyen esetekben nem árt tájékozódni. A "mással elvégeztetni" ajánlással azoban már nem lehet egyet érteni, illetve alaposan, a következő 2 ellenérvvel együtt kell kezelni.
  2. Az Androidos készülékeken minimum 3 jognyilatkozat korlátozza, hogy a vásárló mit tehet és mit nem tehet meg a készülékével. Nyilván aki sokezer forintért okostelefont vesz, az persze azt tesz a géppel amit akar (magyarok vagyunk), de nem szabad akkor sem megsértődni, ha aztán erre esetleg ráfarag és nem segít neki vagy a gyártó szervizpartnere, vagy az eladó. És pontosan azért nem, mert e hivatkozott és az About Phone-Legal Information menüben olvashatók korlátozzák mit tehetünk hivatalosan a telefonnal. Ezek megsértése miatt például senkinek nem kötelesége egy a gyártó által fel nem jogosított műveletek esetleges nem kívánt hatásait orvosolni. A Technet idézett cikke ugyan hangsúlyozza a "saját felelősségre" fontosságát, és bizony a hazai márkaszervizek hozzállása is pozitívabb lett az évek során e témában, de jogsértéssel kapcsolatos aggályokat mindenkinek saját  magában kell kezelnie. A rootolás semmiképpen nem a gyártó által támogatott művelet, esetenként sérti a licenceket. Tehát jogilag is kifogásolható tevékenység.

    Lehet arra hivatkozni, hogy példa bizony van más területeken is hasonló bevatkozásokra, vagy maga a Google miért engedélyez pl. Root-jogokat igénylő alkalmazásokat a marketen megjelenni, de nagyon leegyszerűsítve, ha a licencszerződésben valaki azt írja, hogy nem lehet, akkor illik elfogadni, hogy nem lehet. Aki nem fogadja el, az pedig "saját felelősségre" tesz bármit onnantól kezdve.

    Tegyük hozzá, hogy e műveletek nem feltétlenül azért nem engedélyezettek a gyártó vagy a szoftver szerzői jogainak tulajdonosai által, mert jogtulajdonos rosszindulatú lenne, vagy rosszakarva korlátozni akarná a felhasználót, hanem mert bizony eseteként -pláne nem hozzáértők kezeiben- egy root jogokkal ellátott okostelefonnal "jópofa" dolgokat lehet művelni a felhasználó tudta nélkül is. Illetéktelenek visszaélhetnek az adataikkal, vagy éppen hozzáadhatnak kicsit a telefonszámlájukhoz. Nyilván egy bizonyos felhasználói szint felett ennek egyre kevesebb az esélye, de  talán nem túl könnyű cáfolni azt, hogy a gyártók nem az egyedi esetekre szeretnének felkészülni, hanem arra, hogy évente 50-100-200 millió okostelefonfelhasználó szokásaihoz kell alkalmazkodni pl. a szoftverekkel is. És bizony itt már nincs egyedi eset, egy hozzá nem értő kezében egy rootolt telefon pl. ugyanolyan internetes támadásokra alkalmas, mint amiről pont a Technet szokott rémtörténeteket hozni a Bulvár rovatban.

  3. Térjünk egy percre vissza oda, hogy a szervizek és egyéb szolgáltatók egy része miért nem szereti a rootolás eseteit. Egyik oldalról ugye aki ért is esetleg a művelet elvégzéséhez, ott a jogi aggály,  hogy megtehetem-e, amit az ügyfél kér. A "pénzért mindent" elv követői számára nyilvánvalóan nem okoz semmiféle szívfájdalmat az, hogy nem tájékoztatja az érdeklődőt az esetleges negatív hatásokról és arról, hogy valóban a kért művelet nem legális. Ugyanakkor azért akad még Magyarországon is nem egy olyan szolgáltató, aki elmondja mik a problémák, és ebből csak bonyodalom származik. Ezért van, hogy bizony a "rootolásra vágyó, de amúgy tájékozatlan" érdeklődő nem egyszer csak sokadik próbálkozásra akad olyan szolgáltatóba, aki elvégzi a műveletet. Szerencsés esetben a fellelt "segítő" felelősséget is vállal a munkájáért, szerencsétlenebb esetben a szolgáltató valamely haver haverja vagy fórumguru. Eltérés viszont nincs talán ezek között abból a szempontból, hogy nem legális műveletet kértek tőlük és ők közreműködtek ebben. És itt van a problémám az első pontban említett "mással elvégeztetni"-vel, amit a Technet is ajánl esetenként.

  4. Rövid téma, bár fontos, hogy bizony estenként a gyártók által egyre nagyobbb előszeretettel alkalmazott OTA (Over The Air) frissítések és a Rootolt modellek nem mindig férnek össze. Ilyenkor "vissza kell csinálni", ha lehet, aki pedig nem ért eléggé hozzá, az megint kereshet szolgáltatót. Összességében sok-sok idő mehet el feleslegesen olyan funkciókért való törekvésben, amiket esetleg a gyártó vagy a szoftverfejlesztő idővel saját maga is megold. Persze ki kell várni.
MelletteEllene
- A gyártó által nem, vagy még nem engedélyezett,
esetleg jobb fukciók elérése
- Több, "Root"-jogot igénylő alkalmazás használata
- Android Market  - vásárlás lehetősége
- Gyártói, Google és Android licencek korlátozásai
- Hozzáértés-beli hiányosságok
- Szerviz-reakciók
- Frissítés, frissíthetőség, OTA kérdései

Vélemény1: A fentiek miatt úgy gondolom, hogy a rootolás igenlői és a rootolt készülékek aránya csökkenő trend kéne legyen, ha egy jó mobil operációs rendszerről beszélünk. Azt állítom, hogy arányosan egyre kevesebben kell legyenek, akik rootolásra gondolnak pl. az Android esetében. Ha ez nincs így, akkor az az operációs rendszer vagy gyártó sikertelenségét is mutatja. Semelyik gyártónak nem célja ugyanis sokak által igényelt funkciókat hosszú távon tiltani (na jó, ha üzleti érdekei akadnak, akkor talán). Azon túl pedig, hogy a rootolás érdekes dolog, minimum aggályos annak favorizálása. Olyan vásárlónak, aki megbízható, munkaeszközként használható készüléket keres, nem is ajánlott. Pláne akkor nem, ha eleve nem is akar elmélyülni a témában, vagy ha még akarna is, de ideje vagy képességei nem engedik.

Vélemény2: Nem először érzem úgy, hogy a hazai hivatalos szaksajtó valamit nem helyesen tesz. A különbözeti ÁFA-ról szóló véleményemhez hasonlóan most is úgy érzem, hogy kicsit egyoldalúra sikerült az írás, talán pont az árnyoldalak hangsúlyosabb bemutatása elmaradt, és ezzel kedvet csinál az írás egy nem megengedett művelethez. Azt gondolom, hogy talán a gyártói és jogi vélemények tisztázása is feladata lehetett volna a cikknek, hiszen minimum "kényes" a téma, amit az idézett cikk -szakmailag kiválóan- feszeget.

6 megjegyzés:

  1. A leírt következményekkel, hátrányokkal, negatív dolgokkal egyetértek - amíg nem hozzáértő kezekről van szó (de ez így is volt írva).

    Azt viszont egyszerűen nem tudom felfogni, hogy miért van jogilag tiltva. Ha én elfogadom azt, hogy onnantól nem lehet semmilyen igényem sem a gyártó, szervíz, telefonszolgáltatóm felé, akkor miért nem csinálhatom? Mármint megtehetem, de nem legálisan - miért kell bűncselekményt elkövetnem hozzá?

    Ha veszek egy laptopot előre feltelepített operációs rendszerrel, akkor ott nyugodtan lehet root jogom. Sőt, nyugodtan letörölhetem az egész rendszert és feltehetek egy másik operációs rendszert (vagy ugyanabból egy másik változatot) - ha értek hozzá és tisztában vagyok a következményekkel. Ezzel nem követek el semmiféle bűncselekményt. Hozzáteszem azt, hogy itt ráadásul ezen műveletek után, ha be tudom bizonyítani a szervíznek, hogy márpedig a processzor elromlott (vagy akármi más, a lényeg, hogy egyértelműen azonosítható a hardware-es hiba), akkor még élhetek is a garanciámmal.

    Ha megvettem a hardware-t, hagy használjam is azt, ahogy szeretném. Ezért veszek androidos telefont, amin az operációs rendszer nyílt, lefordíthatom, összerakhatom a saját kényem szerint, majd használhatom azt rajta. Ha lehetne, a telefont is úgy venném, ahogy a pc-ket lehet is: megveszem az alaplapot, processzort, memóriát (stb) külön, aztán majd összerakom. Viszont erre nem igazán van ma lehetőségem telefonoknál, akkor legalább hagy használjam azt amit összerakva megvettem, kifizettem az árát és az én tulajdonom. Tényleg nem értem ez miért bűncselekmény...

    VálaszTörlés
  2. "Tényleg nem értem ez miért bűncselekmény"

    1. Bizonyos nézőpontból elég egyszerű a válasz. A szerzői jogok tulajdonosa nem szereti és nem engedi, hogy szabadon azt tegyél, amit jónak gondolsz. A szerzői jogai pedig nem vagy a hardverre vagy a sw-re külön-külön terjednek ki, hanem a készülék egészére.

    Korábban pl. az MS igyekezett üldözni is, bezáratni pl. az XDA-dev-et, a Google már inkább esetleg elnéz mellette, de esetenként még szól.

    Közös elem, hogy egyelőre egyik sem fogadja el, hogy a felhasználó szabadon és korlátok nélkül módosítgathatja az ő szellemi termékét.

    2. Az indoklásodat sokan sok fórumban elmondták / mondják. Erre mindig azt mondom, hogy az "embedded" fejlesztés más, mint a PC és nem analóg azzal. Pontosan azért nem, mert a Google nélkül nincs HTC telefon, de a HTC nélkül sem tartana ott az Android, ahol.

    Még tovább bonyolítva pedig pár hete pont arról cikkeztünk, hogy Android eladások után a HTC a Microsoftnak is fizet licendíjakat. és sok-sok példa van még akár itt a blogon is.

    De sok-sok példa van más termékeknél is erre, hiszen nem csak az okostelefon az, ahol műszaki cikket beépített szoftverrel veszel meg. Bizony a többség nem áll neki egyből "rootolni" vagy egyéb szoftveres beavatkozásokat végezni pl. a mosógépen vagy közelebbi példaként a dvd-recorderen.

    Persze van, aki más eszközön is megteszi, de talán messze nem akkora arányban, mint ahonnan ez az egész indult (pl. Windows Mobile).

    Nem mondom, hogy mindeki tegyen ezt vagy azt, vagy tiltani kell és rendőrség üldözze. De meggyőződésem szerint mindenkinek érdemes tudnia, hogy szabad-e vagy sem, fizet-e ezért vagy sem, stb.

    Azt mondom, hogy a hivatkozott cikk talán nem hívta fel eléggé a figyelmet az árnyoldalakra, és pont olyan problémakört tárgyal, amit egy valóban folyamatosan javuló mobil operációs rendszer javarészt megoldhat. Persze ehhez idő kell. A rootolás nem fog eltűnni talán sosem, de abban hiszek, hogy a súlya idővel talán a teljes eladott volumenhez képest elenyésző lesz.

    A bűncselekmény részre vissza: Akinek nagyon nem tetszik, hogy "lebűnözőzik", mert licencek ellen vét, annak mindig van teljesen nyitott és valóban legális lehetősége is (pl. Openmoko).

    Akit pedig nem érdekel, az rootol tovább vígan. Ahogy látod az ún. "mainstream" Sanomát sem izgatja különösebben, hogy nem feltétlenül legális témát érint, esetleg kedvet csinál a témához. De ezt a dohogást már elmondtam akkor is, amikor azt látom, hogy hirdetési felületet biztosítanak nem bizonyosan legális konstrukciókkal értékesítő cégeknek. Igaz, ott a "másik" portál került fókuszba :D

    VálaszTörlés
  3. 1.

    "Bizonyos nézőpontból elég egyszerű a válasz. A szerzői jogok tulajdonosa nem szereti és nem engedi, hogy szabadon azt tegyél, amit jónak gondolsz."

    Ha vettem egy Chanel parfümöt, akkor nem keverhetek hozzá egy kis ecetet és nem használhatom azt utána, hogy elriasszam a patkányaim? Vagy ha megveszem a "Mona Lisa"-t, akkor nem téphetem félbe, hogy az egyik fele a nappaliban legyen, a másik a hálóban? Vagy vettem egy házimozi-erősítőt, de esténként bezavar az élménybe az lcd panel háttérvilágítása meg a ledek: nem szedhetem szét, hogy eléjük kössek egy kapcsolót? Nem téphetem ki az otthoni "Háború és békéből" az unalmas részeket?

    Csak a készítő döntheti el, hogy én hogyan használhatom, amit megvettem tőle? Nem árusítom másoknak vagy publikálom.

    VálaszTörlés
  4. 2.

    "Erre mindig azt mondom, hogy az "embedded" fejlesztés más, mint a PC és nem analóg azzal. Pontosan azért nem, mert a Google nélkül nincs HTC telefon, de a HTC nélkül sem tartana ott az Android, ahol. Még tovább bonyolítva pedig pár hete pont arról cikkeztünk, hogy Android eladások után a HTC a Microsoftnak is fizet licendíjakat. és sok-sok példa van még akár itt a blogon is."

    Miben más az embedded fejlesztés? A piac résztvevői, alkotói közötti kapcsolatok miatt? Jogilag miben más ha én felteszek egy OpenBSD-t a számítógépemre vagy egy Debiant a telefonomra?

    "Bizony a többség nem áll neki egyből "rootolni" vagy egyéb szoftveres beavatkozásokat végezni pl. a mosógépen vagy közelebbi példaként a dvd-recorderen."

    Na nézzük a mosógépet. Nem cserélhetem ki benne az egyik fogaskerék átmenetet? Olyan hangos, amikor centrifugál (panaszkodik a szomszéd), nekem nem kell annyira gyors és sajnos nincs rajta állítási lehetőség. Én viszont értek hozzá, meg van az affinitásom rá, hogy finomhangoljam - és tisztában is vagyok a fizikai következményeivel.
    Ha pedig fogaskerék helyett egy szoftveres PWM-el van vezérelve a fordulatszám, akkor már nem szabad? Csak akkor, ha fogaskerék? A fogaskereket kicserélhetem, de az integrált flash chipen tárolt 0/1-esekből álló sorozatot nem cserélhetem ki? Ha szeretnék egy olyan mosógépet, ami úgy viselkedik, ahogy én szeretném (ez a szoftver fele), akkor meg kell, hogy legyen az anyagi hátterem, hogy kifejlesztessem a hardvert is? Pedig én értek a szoftverekhez/programozáshoz, ennyi miért nem elég hozzá?

    "Azt mondom, hogy a hivatkozott cikk talán nem hívta fel eléggé a figyelmet az árnyoldalakra, és pont olyan problémakört tárgyal, amit egy valóban folyamatosan javuló mobil operációs rendszer javarészt megoldhat. Persze ehhez idő kell. A rootolás nem fog eltűnni talán sosem, de abban hiszek, hogy a súlya idővel talán a teljes eladott volumenhez képest elenyésző lesz."

    Igen, ezzel én is teljesem egyetértek, remélem tényleg így is lesz. Viszont ma és árulnak csúcs Mercedes-eket, amik minden igényt próbálnak kielégíteni, mégis van, aki szívesebben tuningolja a Trabantját (kicserél benne egy-két fogaskereket...). Ha kiveszem a példából a provokációt (értsd az árkülönbség), akkor látszik az, hogy az alap termék a legtöbb embernek megfelel, és annál jobb, minél vastagabb ez a réteg. De mindig lesz olyan, akinek ezen túlmenő igényei vannak, máshogy (vagy másra) szeretné használni, mint ahogy azt a tervezői kitalálták, megalkották. Szerintem ettől még nem bűnözők.

    "A bűncselekmény részre vissza: Akinek nagyon nem tetszik, hogy "lebűnözőzik", mert licencek ellen vét, annak mindig van teljesen nyitott és valóban legális lehetősége is (pl. Openmoko)."

    Azért az szerintem nyilvánvaló, hogy egy Desire hardvere (és külseje) csábítóbb, mint egy Freerunner. (Itt látszik milyen találó mindkettőnek a neve...)
    Egyébként pont a HTC az, aki az Apache license ellenére a legtöbb driver-ét és kernel módosításait visszakommitolja az eredeti Android repóba (a Sense UI-t most hagyjuk ki ebből, az egy teljesen saját termékük). Azaz az Openmoko-n túl az ő hardvereikre is lehet otthon, házilag, nyilvánosan elérhető forrásokból operációs rendszert "készíteni".

    VálaszTörlés
  5. "Korábban pl. az MS igyekezett üldözni is, bezáratni pl. az XDA-dev-et, a Google már inkább esetleg elnéz mellette, de esetenként még szól."

    Ehhez még hagy szóljak hozzá. A Google persze, hogy elnéz mellette, őt nem zavarja. Az általa készített operációs rendszer forráskódja teljes egészében elérhető és a license-e szerint nyugodtan módosíthatod, amit utána akár források nélkül is árulhatsz. A HTC és egyéb Androidos telefongyártók pedig kb. ezt csinálják, kiegészítik a saját dolgaikkal, ráteszik a telefonra majd ezt árulják. Tehát ha valakit zavarna a dolog, az a gyártó vagy a telefonszolgáltató (pl. iPhone vs voip) lesz, nem pedig a Google. Ahhoz semmi köze a Google-nak, hogy rootolva van-e a telefonod. Nyugodtan letöltheted a forrást, összeszedheted a drivereket és ráteszed egy hardverre (ami nem feltétlen csak egy telefon lehet) root joggal együtt. Ettől még általában bevett szokás (a saját és az átlagfelhasználók védelme érdekében), hogy a gyártók úgy teszik rá a gyári készülékekre az operációs rendszert, hogy nincs rootolva.

    Meg azért azt is meg kell említeni, hogy az operációs rendszer és a rajta futó programok eléggé szétválnak. Pl. a Google-s Android Marketplace, a Maps vagy a Google Contacts-al szinkronizáló Contacts alkalmazások nem részei az operációs rendszernek, ezek a Google által fejlesztett zárt kódú programok. Hasonló módon a Sense UI, csak azt a HTC készítette.

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm, hogy ennyit foglalkozol vele, de pontosan az első hozzászólásodban mondtad ki a lényeget.

    "Nem árusítom másoknak vagy publikálom."
    A felhozott példáid ugyanezt feszegetik. Talán részben a termékhamisítás, részben szerzői jogsértéseket merítenek ki, de amíg csendben csinálod, eléggé foghatatlan, tehát a gyártó vagy a jogvédő sem tud vele mit kezdeni.

    Viszont amint kiteszed a webre és még hozzá is írod, hogy jobb (nem egy esetben ténylegesen az), onnantól kezdve az felhívás a gyártó felé is, hogy lépjen-e vagy sem. Léphet úgy, hogy támad és léphet úgy, hogy jobbat csinál. Vagy mindketőt egyszerre.

    A bűn/nem bűn témához:
    Ténylegesen nem sokakat érdekel, hogy a root-tal jogokat sért-e. De én azt gondoltam, hogy nem árt erre felhívni a figyelmet. Mert a másokat megkérni talán még problémásabb, sőt pénzért rootolni még inkább az. Tehát vannak fokozatok is egy olyan történetben ami eleve nem szépen indul. De tudom, hogy apróság, tudom, hogy túl sok mindent nem lehet vele kezdeni, Mindenki döntse el magában, hogy meddig léphet és kész. Én mindössze a figyelmet akartam felhívni arra, hogy amikor ilyenekről olvas, akkor bizony minden esetben problémás az, hogy a gyártó által nem támogatott műveletekről beszélünk.

    Freerunner vs Desire:
    Persze, hogy randább vagy kevésbé kihívás. Kis pénz ki foci. De ha valaki annyira kényes arra, hogy csak tisztán játszik, akkor van más út.

    Google témához - így van, ezért van pl. 3 licenc és ezért támadta az xda-dev-es valamlyik rom-főzőt a google, hogy vegye ki pl. a gmail-t. De ez már rom főzés és nem rootolás és még messzebb visz :)

    HTC vissza is rak: Igen. És ha eléggé értesz hozzá, írj magadnak jobb rendszert. de amint a HTC által free-ként visszapublikáltat letölthető és telepíthető ROm formájában jobbítva kiadod, számolhatsz a retorzióval. Nem mondom, hogy számolnod kell, de tudnod kell a kockázatairól. Szerintem sokan nem tudnak, márpedig a "saját felelősségre" ezt is jelenti, nem csak azt, hogy "vigyázz, mert elb@szhatod és aztán rohangálhatsz fűhöz fához"

    VálaszTörlés