2012. február 1., szerda

A negyedik mobilszolgáltató - Posta-MVM-MFB konzorcium

Kattints a képre

Az NMHH sajtóanyagából részletesen megismerhető az a bejelentés, melyről egy jó darabig pro és kontra politikai és szakmai viták sokasága zajlik majd. Legfontosabb újdonsága, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek Zrt. konzorciuma 10 milliárd Forintért beléphet a hazai piacra és  a 900, 1800 és 2100 MHz-s frekvencián nyújthat szolgáltatásokat (5 MHz-t szerzett). A többi -már piacon lévő- szolgáltató pedig az 900 MHz-s tartományban vásárolhatott blokkokat, ők összesen 33,87559 Mrd Forintott költöttek erre (Voda 1-1Mhz/900: 15,666840 Mrd; T-Mob - 1+1 MHz: 10,92348 Mrd; Telenor - 1+0,8 Mhz/: 7,285270 Mrd).

A fenti ábrán látható, hogy a 900 MHz-s tartományban a Vodafone azért ajánlott kiugróan többet mindösszesen 2 MHz-ért, mert így elsőként választhatott, így tudta biztosítani, hogy elsőként válasszon frekvenciát magának. De miért is olyan "remek buli elsőzni"? A 900 MHz-s frekvencia kiválóan alkalmas az új 4G/LTE szolgáltatásokhoz, ahol az alkalmazott csatornaszélesség 1.4 Mhz, 3 MHz, 5 Mhz, 10 Mhz, vagy ennél is nagyobb, 15-20 MHz-s lépésekben is állítható. Azaz az a szolgáltató, aki egy széles frekvenciatartományt birtokol, rugalmasabban gazdálkodhat, növekvő igényekre is képes jól reagálni. Vásárlói szemmel nézve pedig talán minőségibb szolgáltatást képes garantálni, főleg kapacitáshiányos helyzetekben. A Telenor talán csak befektetési ötletként vette meg az 1,8 MHz-t, ugyanis az új szerzemény a  jelenleg használt 8 MHz-től "távol" esik, ahogy a T-Mobile is csak az egyik 1 MHz-t tudja egybefűzni a saját, meglévő tartományával.

A legtöbb elemzés alapvetően azt emeli ki, hogy negyedik szolgáltató belépése sem és a 900 MHz-s frekvencia újabb blokkjainak értékesítése sem a klasszikus mobiltelefonálás miatt érdekes. A jövőbeli fejlesztéseknél a 900 MHz talán azért fontosabb a másik két sávnál (1800/2100), mert ezen a frekvencián , illetve a jövőben felszabaduló 700MHz-n lehet csak igazán jó mobilinternetet kínálni.

Jó, de mit akar itt az állam? Az NMHH értékelése szerint nyilvánvaló cél volt egy újabb szolgáltató "helyzetbe hozása", a piac fejlődésének ösztönzése. Ebből most annyi látszik, hogy egyéb versenyző nem akadt, illetve aki akadt, azt kizárták. Így már csak az a kérdés, hogy a negyedik belépő szerepe a piac fejlődését segíti, visszahúzza vagy nem is fogja érinteni?

Vélemény: Mélységi távközlési ismeretek nélkül, pusztán a nemzetközi piaci viszonyokból kiindulva tényként kezelhető, hogy mobilszolgáltatónak az menjen, akinek van hozzá kellő tőkéje. Amióta okostelefonok és egyéb SIM-foglalatos készülékek értékesítésével foglalkozom, a következő trend eléggé tagadhatatlan: a beszédforgalom nem nő, az adatforgalom még igen, sőt a beszéd is adattá válik. Nagyon leegyszerűsítve tehát nyilván nem rossz buli szedni a hasznait, ha akad elég vevő. Ez eddig egészséges gondolat.

A verseny és a versenyben maradás szándéka viszont óriási összegeket emészt fel, és a belépés sem olcsó. Gondoljunk csak arra, amikor egyetlen okostelefon (iPhone) miatt az AT&T lényegében újjáépítette Manhattant, de manapság is bődületes összegeket költenek pl. az amerikai szolgáltatók, hogy a 300 milliós piac növekvő mobiladat-forgalmát ki tudják szolgálni. A forrásban olvasható elemzések szerint és az NMHH szándéknyilatkozatai szerint az új állami szolgáltató értéke semmiképpen nem egy vegyes GSM-UMTS-LTE rendszerben volna. Egyrészt mert annak a kiépítése eleve mérhetetlenül drága, és ezt végeredményben az adófizetők finainszírozzák. Másrészt pedig a most beszerzett frekvenciák talán nem is elegendőek ilyen vegyes rendszer létesítésére. Elfogadva Strelisky Ádám véleményét, tehát racionális döntés egy tisztán LTE alapú hálózat építése lehetne.

Tehát oda jutottunk, hogy az új állami mobilcégtől a racionális lépés az volna, ha LTE rendszert építene,  és ennek segítségével valósítana meg mondjuk az állam olyan célokat, melyekről az NMHH is, de nyilván még sokan  mások is álmodoznak:
"Az árverésen nyertes szolgáltatók olyan területeken is megjelenhetnek a legkorszerűbb mobilszolgáltatásokkal, ahol eddig nem volt megfelelő szélessávú lefedettség. Ennek köszönhetően elérhetővé válhat például a távoktatás, távképzés, távmunka olyan területeken is, ahol erre eddig nem volt lehetőség."
Foglaljuk össze:
  1. Költségeit tekintve 100 Mrd feletti beruházást igényel a fenti tisztán LTE alapú rendszer kiépítése.
  2. A most vásárolt frekvenciák alapján az a Vodafone, aki jobb lehetőségekkel rendelkezik LTE-fronton és többet költött most az államnál, azt mondja, szerinte még nem: "A Vodafone-nál az LTE kereskedelmi bevezetése elsősorban a valós ügyféligényekre alapozott üzleti döntés kérdése"
  3. A jelenlegi - nyilván üzleti döntésekre alapozott- szolgáltatók ugyanakkor elkötelezettek a szélessávú internet terjedésében, az NMHH jelentései is igazolják, hogy nem túl nagy mértékben ugyan, de folyamatosan emelkedik a mobilnetezők aránya.

Az új nyertes -leegyszerűsítve- a magyar adófizető pénzéből fejleszthet. Ha pedig hiszünk a Vodafone-nak, akkor kellő piac sincs ahhoz, hogy pusztán befektetői szemmel meg lehessen érteni a negyedik szolgáltató belépését. Szociális érvek (pl. postai dolgozók foglalkoztatása), vagy állami stratégiai kérdések (pl. saját hardveren működő hálózat, olcsó közalkalmazotti kommunikáció) lehetnek a döntés mögött. Reméljük erről hamarosan többet is közöl majd valamelyik konzorciumi-tag.

Forráshttp://www.infoter.euhttp://nmhh.hu >> Videó is, http://index.huhttp://index.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése